Keresés a cikkekben
Szinte hihetetlen számunkra, de lassan kezdetét veszi a 2022-es adventi készülődés, így folytatjuk tavalyi blogsorozatunkat és elrepítünk titeket különböző országokba, hogy betekintést nyerjetek az ünnepi szokásaikba.
Íme az első megállónk, Görögország
Görögországban az ünnepi időszak, vagyis a Dodekameron 12 napig tart, december 25-től január 6-ig.
Nem mindennapi legenda fűződik ehhez az időszakhoz. Legtöbben úgy tartják, hogy ilyenkor előbújnak a föld alatt megbúvó koboldok, hogy megvicceljék az embereket és megegyék az ételeiket. Elmondásuk szerint ez amiatt történt, hogy ekkor még a vizek nem voltak megkeresztelve. Vízkereszt napján, január 6-án viszont a manók visszabújnak a Föld gyomrába, amikor a görög lakosok megáldott kereszteket dobnak a vízbe.
Na de ne szaladjunk ennyire előre.
Tehát Karácsony első napja december 25.
Régebben a görögök nem karácsonyfát díszítettek, hanem halászhajóikat csinosították ki és ez a szokás még ma is él, de inkább már csak hajó maketteket raknak ki az ünnepi asztalra.
A karácsonyi vacsora nem más, mint bárány vagy kecskesült görögsalátával és a Christopsomo kenyér, melynek kérgébe keresztet vájnak, ezután pedig mindenki kap belőle egy szeletet. Majd jöhetnek a sütemények, a Melomakarona és Kourabiedesz. Az első búzadarából, fahéjból és szegfűszegből áll össze és mézbe áztatják, a második pedig rózsavízből készült vajsütemény, porcukorral feldobva.
Nálunk megszokottak szerint a Mikulás december 6-án érkezik a gyerekekhez, míg Görögországban január 1-jén Agiosz Vaszilisz viszi az ajándékokat. Újév napján szokás még náluk, hogy meglátogatják, illetve megvendégelik egymást a rokonok, barátok. Ekkor Szent Vaszilisz pitéjét szolgálják fel, de nem akármilyen módon. A sütemény tetején található az évszám mandulából kirakva, míg a belseje rejti az érmét. Annak, aki vágja a pitét háromszor keresztet kell vetnie és az első szeletet Istennek, a másodikat Jézuskának, a harmadikat pedig Szűz Máriának adja és csak ezután következnek a vendégek, az idősektől kezdve a fiatalokig. Természetesen, azt, akinél lesz az érme, a jövő évben szerencse fogja kísérni.
Ha már a szerencsénél tartunk, említettem, hogy Vízkereszt napján kereszteket dobnak a vízbe, nos ezt követően a fiatalok beleugranak, hogy visszaszerezzék a sajátjukat és aki elsőnek kihozza, annak nagyon szuper éve lesz.
Vaszilisz legendája pedig szintén érdekes. Ő egy gazdag családból származott, de vagyona nagy részét szegényeknek adományozta, így halála után szentté is avatták és így lett Görögország „Mikulása”. Az ő napján, Újévkor, egy helyet hagynak neki az asztalnál, hiszen úgy gondolják, hogy ő is ott ünnepel velük.
Kala Christougenna!
Szinte hihetetlen számunkra, de lassan kezdetét veszi a 2022-es adventi készülődés, így folytatjuk tavalyi blogsorozatunkat és elrepítünk titeket különböző országokba, hogy betekintést nyerjetek az ünnepi szokásaikba.
Íme az első megállónk, Görögország
Görögországban az ünnepi időszak, vagyis a Dodekameron 12 napig tart, december 25-től január 6-ig.
Nem mindennapi legenda fűződik ehhez az időszakhoz. Legtöbben úgy tartják, hogy ilyenkor előbújnak a föld alatt megbúvó koboldok, hogy megvicceljék az embereket és megegyék az ételeiket. Elmondásuk szerint ez amiatt történt, hogy ekkor még a vizek nem voltak megkeresztelve. Vízkereszt napján, január 6-án viszont a manók visszabújnak a Föld gyomrába, amikor a görög lakosok megáldott kereszteket dobnak a vízbe.
Na de ne szaladjunk ennyire előre.
Tehát Karácsony első napja december 25.
Régebben a görögök nem karácsonyfát díszítettek, hanem halászhajóikat csinosították ki és ez a szokás még ma is él, de inkább már csak hajó maketteket raknak ki az ünnepi asztalra.
A karácsonyi vacsora nem más, mint bárány vagy kecskesült görögsalátával és a Christopsomo kenyér, melynek kérgébe keresztet vájnak, ezután pedig mindenki kap belőle egy szeletet. Majd jöhetnek a sütemények, a Melomakarona és Kourabiedesz. Az első búzadarából, fahéjból és szegfűszegből áll össze és mézbe áztatják, a második pedig rózsavízből készült vajsütemény, porcukorral feldobva.
Nálunk megszokottak szerint a Mikulás december 6-án érkezik a gyerekekhez, míg Görögországban január 1-jén Agiosz Vaszilisz viszi az ajándékokat. Újév napján szokás még náluk, hogy meglátogatják, illetve megvendégelik egymást a rokonok, barátok. Ekkor Szent Vaszilisz pitéjét szolgálják fel, de nem akármilyen módon. A sütemény tetején található az évszám mandulából kirakva, míg a belseje rejti az érmét. Annak, aki vágja a pitét háromszor keresztet kell vetnie és az első szeletet Istennek, a másodikat Jézuskának, a harmadikat pedig Szűz Máriának adja és csak ezután következnek a vendégek, az idősektől kezdve a fiatalokig. Természetesen, azt, akinél lesz az érme, a jövő évben szerencse fogja kísérni.
Ha már a szerencsénél tartunk, említettem, hogy Vízkereszt napján kereszteket dobnak a vízbe, nos ezt követően a fiatalok beleugranak, hogy visszaszerezzék a sajátjukat és aki elsőnek kihozza, annak nagyon szuper éve lesz.
Vaszilisz legendája pedig szintén érdekes. Ő egy gazdag családból származott, de vagyona nagy részét szegényeknek adományozta, így halála után szentté is avatták és így lett Görögország „Mikulása”. Az ő napján, Újévkor, egy helyet hagynak neki az asztalnál, hiszen úgy gondolják, hogy ő is ott ünnepel velük.
Kala Christougenna!