Keresés a cikkekben
2020 januárjában jártunk Bangkokban egy körutazás során. Mi csak 2-3 napot töltöttünk a városban, amit teljesen biztosan állíthatok, hogy nem elég arra, hogy tényleg felfedezd, átvedd a ritmusát, a nyüzsgést, de egy kis ízelítőnek kitűnő.
Egy kicsit félve indultam, tartottam a kosztól, a szagoktól, az utcán bogarakat evő emberektől, meg úgy teljes egészében azért egy más világ, más kultúra és más szokások.
Már az első órákban érezhető volt, hogy itt bizony nincs mitől tartani. Kedves, mosolygós emberek, akik szívesen segítenek is!
Büdös van? Igen, határozottan, de nem a kosztól! Mi sok részét felfedeztük a városnak, a régi és új városrészeket, mint például a Sukhumvit Road és környéke, Silom negyed, Thonburi negyed és mindenhol tisztaságot tapasztaltunk. Persze az érdekesen lógó kábeltenger, ami nem is értem, hogy biztosítja az áramot… nem mutat éppen rendezett képet, de megvan a maga bája.
Hogy akkor honnan a szag? Az utcák tele vannak street food standokkal! Na ezt ne olyan fesztiválos kis bódéból, csinos csomagolásban hot-dog-ot és hamburgert áruló képként képzeljétek el, nem ez tényleg utcai kaja! Húsgombóc, kacsa és mindenféle egyéb hús, tengeri herkentyű és tojás, amit frissen előtted sütnek, a helyiek csak megállnak egy percre és megveszik a kis ebédjüket, vacsorájukat. Nem, bogarakat nem igazán láttunk, kezdem azt hinni, hogy ez inkább csak amolyan „mivel csaljuk ide a turistákat, á etessünk velük bogarakat” dolog… Na de majd ennek még utánajárok, lehet, hogy vannak területek, ahol a helyieknek tényleg ez a kedvenc eledele, de mi ilyet nem láttunk!
Új értelmet nyert viszont a zacskós leves fogalma, hiszen nálunk ez általában valamilyen poralapú gyorsétel, amit megveszel az áruházban, majd otthon felöntöd forróvízzel és kapsz belőle egy levest vagy affélét. Na itt kérem, a zacskós levest, értsd szó szerint! A levest elkészítik, majd zacskóba porciózva árulják az utcán és ezt mások megveszik. Nade nem is igazán szeretnék most a gasztronómiájukba belemenni, ez csak amolyan kitérő volt, illetve próbáltam szemléltetni, hogy a bangkoki levegőbe szagolva mit is lehet érezni.
A város egyébként egy igazi kavalkád, megtalálhatóak a szegényebb, rendezetlenebb részek is, rengeteg piac van - nem, mi 2020 januárjában nem mentünk húspiacra, talán érthető okokból kifolyólag, bár ez egyébként sem vonz - engem például nagyon érdekeltek a virágpiacok, ami sajnos majd egy következő látogatásra marad, de azért egy-két piacélmény volt, ruhák, csetreszek…, de erről majd később!
Thaiföldön jelentős a szexturizmus, így vannak olyan részek, ahol a kifejezetten e célból érkezők is biztosan megtalálják a számításaikat. Aztán persze ott van a modern Bangkok, ami igazán lenyűgöző, szinte mintha egy másik világba csöppennél.
Majdnem kihagytam, pedig ez igazi „Bangkok-speciál”, a közlekedés! Imádtam, de tényleg! Tuk-tuk, taxi, sávok, amik inkább csak jelzés értékűek, nyüzsgés, lendület, imádnivaló az egész! A tuk-tuk valami egészen más megvilágításból mutatja a várost, éreztem a szabadságot, egy kicsit beleolvadtunk a környezetbe, arról nem is beszélve, hogy az utolsó tuk-tuk élményünknél mi voltunk a navigátorok, illetve a sofőrünk szívesen kért útközbeni megállóknál segítséget a kollégáktól is, akik persze készséggel mutogatták neki, hogy merre menjen tovább.
Persze itt is megvan a kettősség, volt szerencsénk kipróbálni a tömegközlekedést is, ahol viszont a maximális rendezettséget, jól szervezettséget tapasztaltuk! Persze éreztük magunkat úgy is, mint a heringek, de alapvetően a rendszer jól ki van találva, a METRO hálózat szerintem szuper, a megállók hihetetlenül kulturáltak és ott is mindenki segít!
Összességében nekem nagyon pozitív csalódás és határozottan visszamennék még Bangkokba!
Rengeteget tudnék még írni a városról és persze fogok is! Egy következő cikkben megnézünk néhány szuper látnivalót, mert abban sincs hiány! Tartsatok velem akkor is!
Szép napot! – Mariann
Bangkokban jártunk
2020 januárjában jártunk Bangkokban egy körutazás során. Mi csak 2-3 napot töltöttünk a városban, amit teljesen biztosan állíthatok, hogy nem elég arra, hogy tényleg felfedezd, átvedd a ritmusát, a nyüzsgést, de egy kis ízelítőnek kitűnő.
Egy kicsit félve indultam, tartottam a kosztól, a szagoktól, az utcán bogarakat evő emberektől, meg úgy teljes egészében azért egy más világ, más kultúra és más szokások.
Már az első órákban érezhető volt, hogy itt bizony nincs mitől tartani. Kedves, mosolygós emberek, akik szívesen segítenek is!
Büdös van? Igen, határozottan, de nem a kosztól! Mi sok részét felfedeztük a városnak, a régi és új városrészeket, mint például a Sukhumvit Road és környéke, Silom negyed, Thonburi negyed és mindenhol tisztaságot tapasztaltunk. Persze az érdekesen lógó kábeltenger, ami nem is értem, hogy biztosítja az áramot… nem mutat éppen rendezett képet, de megvan a maga bája.
Hogy akkor honnan a szag? Az utcák tele vannak street food standokkal! Na ezt ne olyan fesztiválos kis bódéból, csinos csomagolásban hot-dog-ot és hamburgert áruló képként képzeljétek el, nem ez tényleg utcai kaja! Húsgombóc, kacsa és mindenféle egyéb hús, tengeri herkentyű és tojás, amit frissen előtted sütnek, a helyiek csak megállnak egy percre és megveszik a kis ebédjüket, vacsorájukat. Nem, bogarakat nem igazán láttunk, kezdem azt hinni, hogy ez inkább csak amolyan „mivel csaljuk ide a turistákat, á etessünk velük bogarakat” dolog… Na de majd ennek még utánajárok, lehet, hogy vannak területek, ahol a helyieknek tényleg ez a kedvenc eledele, de mi ilyet nem láttunk!
Új értelmet nyert viszont a zacskós leves fogalma, hiszen nálunk ez általában valamilyen poralapú gyorsétel, amit megveszel az áruházban, majd otthon felöntöd forróvízzel és kapsz belőle egy levest vagy affélét. Na itt kérem, a zacskós levest, értsd szó szerint! A levest elkészítik, majd zacskóba porciózva árulják az utcán és ezt mások megveszik. Nade nem is igazán szeretnék most a gasztronómiájukba belemenni, ez csak amolyan kitérő volt, illetve próbáltam szemléltetni, hogy a bangkoki levegőbe szagolva mit is lehet érezni.
A város egyébként egy igazi kavalkád, megtalálhatóak a szegényebb, rendezetlenebb részek is, rengeteg piac van - nem, mi 2020 januárjában nem mentünk húspiacra, talán érthető okokból kifolyólag, bár ez egyébként sem vonz - engem például nagyon érdekeltek a virágpiacok, ami sajnos majd egy következő látogatásra marad, de azért egy-két piacélmény volt, ruhák, csetreszek…, de erről majd később!
Thaiföldön jelentős a szexturizmus, így vannak olyan részek, ahol a kifejezetten e célból érkezők is biztosan megtalálják a számításaikat. Aztán persze ott van a modern Bangkok, ami igazán lenyűgöző, szinte mintha egy másik világba csöppennél.
Majdnem kihagytam, pedig ez igazi „Bangkok-speciál”, a közlekedés! Imádtam, de tényleg! Tuk-tuk, taxi, sávok, amik inkább csak jelzés értékűek, nyüzsgés, lendület, imádnivaló az egész! A tuk-tuk valami egészen más megvilágításból mutatja a várost, éreztem a szabadságot, egy kicsit beleolvadtunk a környezetbe, arról nem is beszélve, hogy az utolsó tuk-tuk élményünknél mi voltunk a navigátorok, illetve a sofőrünk szívesen kért útközbeni megállóknál segítséget a kollégáktól is, akik persze készséggel mutogatták neki, hogy merre menjen tovább.
Persze itt is megvan a kettősség, volt szerencsénk kipróbálni a tömegközlekedést is, ahol viszont a maximális rendezettséget, jól szervezettséget tapasztaltuk! Persze éreztük magunkat úgy is, mint a heringek, de alapvetően a rendszer jól ki van találva, a METRO hálózat szerintem szuper, a megállók hihetetlenül kulturáltak és ott is mindenki segít!
Összességében nekem nagyon pozitív csalódás és határozottan visszamennék még Bangkokba!
Rengeteget tudnék még írni a városról és persze fogok is! Egy következő cikkben megnézünk néhány szuper látnivalót, mert abban sincs hiány! Tartsatok velem akkor is!
Szép napot! – Mariann
Galéria
